Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jogtanácsosi munka

Jogtanácsos

Az 1983.évi 3.tvr szerint a jogtanácsos a szervezet vezetőjének közvetlen felügyelete alatt végzi tevékenységét.

Részt vesz:

- gazdasági döntések előkészítésében/ szerződések előkészítése megkötése/

-belső szabályzatok kidolgozása/munkajogi viták rendezése/

Tanácsokat ad:

- általános jogi kérdésekben/ elsősorban cégjogi,gazdálkodással kapcsolatos jogi,munkajogi/

- befektetésekhez, szerződésekhez,megállapodásokhoz

- felszámolás előtt és alatti kérdésekben

- csődmenedzselési kérdésekben

Képvisel:

-bíróság előtt és egyéb hatóságok előtt

-behajtja a cég kinnlevőségeit törvényes jogi uton

-földhivatali eljárásban

Elkészíti:

-a cég szerződéseit,ellenjegyzi

-a cég változtatási,módosítási ügyeit a cégbírósághoz

Tehát a jogtanácsosok: a gazdálkodó szervezetek,cégek,társadalmi szervezetek eredményesebb működését elősegítő tevékenységre szakosodott jogászok.

 

 

7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet

a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 22. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

(a Tvr. 2. §-ához)

1. § A Tvr. alkalmazásában a jogtanácsos és a jogi előadó munkaviszonyán a másodállást, a mellékfoglalkozást és a külön jogszabályban meghatározott közös foglalkoztatást is érteni kell.

(a Tvr. 3. §-ához)

2. § (1) A jogtanácsosi névjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a jogtanácsosként való működés jogosultságának elbírálásához szükséges adatokat. A kérelemhez mellékelni kell az abban foglalt adatokat megfelelően igazoló okiratokat vagy azok hitelesített másolatát. Munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló kérelmező esetén a kérelemhez a foglalkoztató szervezetnek a feddhetetlenség1 elbírálásához szükséges írásbeli véleményét (munkáltatói vélemény) is mellékelni kell.

(2) A magyar állampolgárság követelménye alóli felmentésre irányuló kérelmet a felügyeleti - szövetkezeti szerv esetében az országos érdekképviseleti - szerv vezetőjének, tanácsi szerv esetében a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága titkárának a javaslatával ellátva az Igazságügyi Minisztériumhoz kell benyújtani. Ha nincs az előzőek szerinti javaslattételre jogosult szerv, vagy az nem állapítható meg, a kérelemhez nem kell javaslatot mellékelni.

3. § (1)2 A névjegyzékbe való bejegyzésre az a törvényszék az illetékes, amelynek területén a bejegyzést kérő állandó lakóhelye van.

(2) A névjegyzékbe bejegyzésnek, illetőleg az abból való törlésnek csak a névjegyzéket vezető bíróság határozata alapján van helye. A határozat ellen csak a kérelem, illetőleg az indítvány elutasítása esetén lehet fellebbezni. Ha a bíróság a névjegyzékből való törlést indítványra rendelte el, a határozat ellen a jogtanácsos fellebbezhet.

(3) A bíróság a bejegyzés, illetőleg a névjegyzékből való törlés tárgyában hozott jogerős határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak is.

4. § (1) A jogtanácsos egyidejűleg csak egy névjegyzékben szerepelhet. Több bejegyzés esetén a legkorábban jogerőre emelkedett bírósági határozaton alapuló bejegyzés az érvényes.

(2) A névjegyzékbe való bejegyzés ténye a feddhetetlenség - más jogszabályban előírt - igazolását nem pótolja.3

5. § (1) A névjegyzékből való törlésre az a bíróság az illetékes, amelynél a bejegyzés történt.

(2) A névjegyzékből való törlést - a Tvr. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt ok kivételével - az Igazságügyi Minisztérium vagy az ügyész indítványozhatja.4

(3) Az a szervezet [Tvr. 2. § (1) bek.], ahol a jogtanácsos működik, köteles az Igazságügyi Minisztériumnak haladéktalanul bejelenteni, ha a Tvr. 3. §-a (3) bekezdésének b) pontjában írt törlési okról vagy a jogtanácsos haláláról szerez tudomást.

6. § (1) A névjegyzékbe bejegyzett jogtanácsos jogi képviseletet csak jogtanácsosi igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) alapján láthat el. Az igazolványban mindazokat a szervezeteket fel kell tüntetni, amelyeknél a jogtanácsos jogi tevékenységet [Tvr. 1. § (2) bek.] folytat.

(2) Ha a képviseleti jogosultságot meghatalmazással is igazolni kell, az igazolvány a meghatalmazást nem pótolja.

(3) A jogtanácsosi cím használatára az jogosult, akit a névjegyzékbe bejegyeztek és igazolványa van.

(4) Igazolványt - kérelmére - annak a jogtanácsosnak kell adni, aki a jogi tevékenységet a Tvr. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti valamely szervezetben végzi.

7. § (1)5 Az igazolvány kiállítására, továbbá az adataiban bekövetkezett változás átvezetésére - ideértve a korábbi bejegyzés törlését is - a jogtanácsost foglalkoztató szervezet székhelye szerinti törvényszék az illetékes. Ha a szervezet székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el.

(2) A bíróság az igazolvány kiállításáról és az adataiban bekövetkezett változás átvezetéséről értesíti az Igazságügyi Minisztériumot.

8. § (1) Ha a jogtanácsos a jogi tevékenysége gyakorlásával felhagy, ezt az utolsó bejegyzést foganatosító bíróságnál - a képviseleti jogosultságot igazoló bejegyzés törlése érdekében - tizenöt napon belül be kell jelentenie.

(2) A jogtanácsosi névjegyzékből való törlés esetén a jogtanácsosi igazolvány visszavonásáról - az Igazságügyi Minisztérium megkeresésére - az igazolványba való utolsó bejegyzést teljesítő bíróság intézkedik.

9. § (1) A bíróság az igazolvány kiállításáról, a változások átvezetéséről, valamint az igazolvány visszavonásáról határozatot nem hoz.

(2) A bíróság az általa kiállított igazolványokról jegyzéket vezet.

(3) Az igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése esetén az utolsó bejegyzést teljesítő bíróság kérelemre - a korábbi igazolvány érvénytelenítése mellett - új igazolványt állít ki. Az elveszett vagy megsemmisült igazolvány érvénytelenítését az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

[a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdéséhez]

10. § Véleményeltérés esetén az eltérő álláspontot rögzítő iratot meg kell őrizni.

(a Tvr. 6. §-ához)

11. § A beosztott jogtanácsos és a jogi előadó a vezető jogtanácsosnak van alárendelve.

(a Tvr. 7. §-ához)

12. § (1) A Tvr. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogtanácsos képviseleti jogosultságát a jogtanácsosi igazolvány tanúsítja.

(2) Ha a szervezetet olyan személy képviseli, aki a szervezettel nem áll munkaviszonyban (tagsági viszonyban), a képviseleti jogosultságot a szervezet vezetője által kiállított meghatalmazással is igazolni kell. Jogtanácsosi iroda, valamint a Tvr. 7. §-a (4) bekezdésének második fordulata alapján működő szervezet esetében a képviseleti jogosultság - meghatalmazás helyett - más alkalmas módon is igazolható.

13. § A Tvr. 7. §-ának (2) bekezdése alapján történő képviselet ellátásáért a jogtanácsos az ügyvédi díjszabás szerint járó díjnak legfeljebb a felét számíthatja fel.

14. § (1) A jogi képviselet ellátásában átmenetileg akadályozott jogtanácsos a helyettesítésére bármely más szervezet jogtanácsosának, jogtanácsosi irodának vagy jogtanácsosi munkaközösségnek6 eseti meghatalmazást adhat. A helyettesítési meghatalmazás illetékmentes.

(2) A helyettesítés díjazására külön jogszabály az irányadó.

15. § A jogtanácsosnak a jogi képviselet körében önálló aláírási joga van.

16. § (1) A gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület a különleges szakismeretet igénylő ügyben eseti megbízást adhat más - az előbbiekben felsorolt - szerv jogtanácsosának.

(2) A jogtanácsos a szakszervezet és a szövetkezeti jogsegélyszolgálat megbízása alapján közreműködhet a jogsegélyszolgálat ellátásában.

17-27. §7

(a Tvr. 16. §-ához)

28. § (1) A Tvr. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti felmentéssel kapcsolatos eljárásra a 2. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2)8

(3) A jogi előadó a jogtanácsosi képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati ideje alatt szakmai képzésben vesz részt.

(4) A jogi előadó a tevékenységét a jogtanácsos utasításai szerint végzi. A jogi előadót olyan munkával kell ellátni, amelynek teljesítése során a jogtanácsosi tevékenység minden területén elsajátíthatja a jogtanácsosi működéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket.

29. § (1) A Magyar Kereskedelmi Kamaráról szóló 62/1980. (XII. 28.) MT rendelet 3. §-ának b) pontja alapján a Kamara intézményeként működő Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Iroda jogi tevékenységére a Magyar Kereskedelmi Kamara Alapszabálya az irányadó.

(2)9

(3) Ez a rendelet az 1983. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 17/1971. (IV. 28.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 4/1971. (X. 19.) IM rendelet a hatályát veszti.


 

 

 

1983. évi 3. törvényerejű rendelet

 

a jogtanácsosi tevékenységről

1

Társadalmi életünkben a törvényesség fokozottabb érvényre juttatása, a népgazdaságban folyó jogi munka továbbfejlesztése, a gazdálkodó szervezetek jogi segítség iránti igényének teljesebb kielégítése, valamint a jogtanácsosi tevékenység egységes jogpolitikai irányítása érdekében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli:

 

Általános rendelkezések

Menü

1. §  (1) 

A jogtanácsos feladata, hogy a jog eszközével elősegítse az általa képviselt szervezetek működésének eredményességét, közreműködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez.

Kapcsolódó anyagok

(2) 

A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében — a jogszabályok keretei között — jogi képviseletet lát el, jogi tanácsot és tájékoztatást ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, részt vesz a jogi munka megszervezésében.

 

(3) 

A jogtanácsos kötelessége az ügykörében tudomására jutott jogsértésekre a szervezet vezetőjének a figyelmét felhívni és azok megszüntetése érdekében javaslatot tenni.

 

(4) 

A jogtanácsos nem működhet közre abban, hogy a jogszabályok rendelkezéseit kijátsszák, vagy a joggal bármely módon visszaéljenek.

 

(5) 

A jogtanácsos — ha e törvényerejű rendelet eltérően nem rendelkezik — a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység (a továbbiakban: jogi tevékenység) ellátására magánszemélytől megbízást nem fogadhat el. A jogtanácsos a büntető eljárásban védőként nem járhat el.

 

(6) 

2

A jogtanácsos — külön jogszabályban meghatározott — egyéb tevékenységre is jogosult.

Menü

2. §  (1) 

A jogtanácsos a jogi tevékenységet

Kapcsolódó anyagok

a) 

gazdálkodó szervezetnél [ Ptk. 685. §

  c)

pont], állami költségvetési szervnél, szövetkezetek érdekképviseleti szervénél, társadalmi szervezetnél, egyesületnél, gazdasági munkaközösségnél, polgári jogi társaságnál, vagy egyéb szervezetnél (a továbbiakban együtt: szervezet) munkaviszonyban, vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony),

 

fejti ki.

 

(2) 

Ha a jogtanácsos megbízás alapján jár el, a megbízást — a tanácsadást kivéve — írásba kell foglalni.

Jogtanácsos az lehet, akit a törvényszék által vezetett jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyeztek.

 

6

 

  A névjegyzékbe — kérelemre — be kell jegyezni azt, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, és külön jogszabály szerint magyar jogi szakvizsgát tett.

 

(3) 

7

 

  Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.

(4) 

8

 

A jogtanácsosi névjegyzékből törölni kell azt a jogtanácsost,

 

a) 

aki ezt kéri;

 

b) 

aki nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek;

 

c) 

akit a bíróság a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltott;

 

d) 

aki meghalt.

 

(5) 

9

 

A bíróságnak a névjegyzékbe való bejegyzésre, illetőleg törlésre irányuló eljárására a polgári nemperes eljárás szabályait kell alkalmazni.

 

Menü

4. § 

10

 

A jogtanácsos annál a bíróságnál vagy ügyészségnél, amelynél korábban bíró vagy ügyész volt, e foglalkozásának megszűnésétől számított két éven belül jogi képviselőként nem járhat el.

 

  Jogtanácsosi tevékenység munkaviszonyban

 

Menü

5. §  (1) 

A munkaviszonyban álló jogtanácsos az 1. §¬ban meghatározott feladatokon túlmenően a szervezet működésének elősegítése érdekében:

 

a) 

részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében és végrehajtásában;

 

b) 

közreműködik a szervezet szerződéseinek előkészítésében, megkötésében, a szerződésekből származó és az egyéb igények érvényesítésében, valamint a szervezet jogaira és kötelezettségeire kiható egyéb megállapodások előkészítésében;

 

c) 

részt vesz a szervezet belső szabályzatainak kidolgozásában;

 

d) 

ellát minden olyan egyéb jogi ügyet, amely a feladatkörébe tartozik.

 

(2) 

A jogtanácsos a tevékenységéért felelősséggel tartozik; véleményeltérés esetén jogosult az álláspontját írásba foglalni.

 

(3) 

A jogtanácsos jogosult részt venni a gazdálkodó szervezet vezető testületeinek az olyan ülésein, amelyeken a feladatkörébe tartozó kérdéseket tárgyalnak. Ezekre az ülésekre a jogtanácsost meg kell hívni.

 

Menü

6. § 

A jogtanácsos, több jogtanácsos esetén a vezető jogtanácsos, a szervezet vezetőjének közvetlen felügyelete alatt végzi tevékenységét.

 

Kapcsolódó anyagok

Menü

7. §  (1) 

A jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet.

 

(2) 

A jogtanácsos a szervezet dolgozójának képviseletét is elláthatja azokban a munkaviszonnyal összefüggő ügyekben, amelyekben a szervezet és a dolgozó között nincs érdekellentét, és a képviselet ellátásához a szervezet vezetője előzetesen hozzájárult. A jogtanácsos ilyen esetben a képviselt személy meghatalmazása alapján jár el.

 

(4) 

A szövetkezetek jogi ügyeinek az ellátásáról, vagy ennek megszervezéséről — a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok keretei között — a szövetkezetek illetékes érdekképviseleti szervei is gondoskodhatnak.

 

(5) 

A jogtanácsos nem járhat el jogi képviselőként olyan szervezettel szemben, amellyel munkaviszonyban áll.

 

Jogi előadó

 

17

 

  Jogi előadóként az foglalkoztatható, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.

 

(2) 

A jogi előadó munkaviszonyban áll. A munkaközösségben dolgozó jogi előadó a munkaközösség alkalmazottja.

 

(3) 

A jogi előadó feladata — a jogtanácsos irányítása és ellenőrzése mellett — a jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítása és a jogtanácsos munkájának segítése. A jogi előadóra a jogtanácsosra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

 

A jogtanácsosi tevékenység állami felügyelete és irányítása

 

Menü

18. § 

A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) iránymutatásokkal, ajánlásokkal segíti a felügyelete alá tartozó szervezetek jogi munkáját; elősegíti és támogatja a jogtanácsosok és a jogi előadók szakmai képzését és továbbképzését.

 

Menü

19. §  (1) 

19

 

Az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának felső szintű összehangolásáról; ennek érdekében együttműködik más miniszterekkel, országos hatáskörű és országos érdekképviseleti szervek vezetőivel.

 

(2) 

20

 

Az igazságügyért felelős miniszter a jogtanácsosi tevékenység jogpolitikai és módszertani irányításának összehangolása érdekében iránymutatást és ajánlást adhat ki.

 

Záró rendelkezések

 

Kapcsolódó anyagok

Menü

21. §  (1) 

Jogtanácsos az 1984. évi december hó 31. napját követően csak a jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyzett személy lehet.

 

Kapcsolódó anyagok

(2) 

Aki a korábbi jogszabályok szerint jogtanácsosi munkakör betöltésére jogosult volt, azt — kérelmére — az e törvényerejű rendeletben meghatározott feltételek hiányában is be kell jegyezni a jogtanácsosi névjegyzékbe.

 

Ez a törvényerejű rendelet az 1983. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba.

 

 

Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az e törvényerejű rendelet végrehajtásához szükséges részletes szabályokat — ideértve a munkaközösség

24

  által felszámítható díjakra vonatkozó szabályokat is — megállapítsa.

25

Az Európai Unió jogának való megfelelés

 

Ez a törvényerejű rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

A FENTI JOGSZABÁLYOKAT HATÁLYON KÍVÜL HELYEZTE AZ ÚJ ÜGYVÉDI TÖRVÉNY!

MEGJEGYZÉSEM:

Jogtanácsosok!
Kérlek benneteket, hogy jelezzétek ki vagy kik voltak azok a jogtanácsosok akik részt vettek az új ügyvédi törvény létrehozásában, Kikkel konzultáltak kik adták a nevüket ahhoz, hogy a jogtanácsosi munkát így alárendeljék az ügyvédi kamarának.
Első olvasatra is felháborítónak tartom az alábbiakat:
az ügyvédi törvény/üt/ eltüntette a jogtanácsos képviseleti jogát tagsági jogviszony alapján
megszabja, hogy csak két szervezetet képviselhet/ mi van ha napi 2 órában alkalmazza 4 gazdálkodó szervezet? vagy napi egy órában 8 szervezet? Milyen jogon szabja meg a részmunkaidős foglalkoztatások számát?
megszüntette a meghatalmazás alapján történő képviseletet
miért ügyvédi törvény szabályozza a jogtanácsosi tevékenységet? aki nem lép be a kamarába az nem láthat el képviseletet nem végezhet jogtanácsosi munkát?
a kamarai tagdíjat majd megállapítják nélkülünk!
Egyébként a fő felelősök mi vagyunk nem hoztuk létre a saját kamaránkat, vagy egyesületünket. Az ügyvédek nyilván abban érdekeltek, hogy a jogtanácsosokat/képviseleti joggal rendelkezőket/ minél jobban kiszorítsák a piacról.
Sajnálom, hogy ennyire kiszorultunk a szakmából!
dr. Halász Árpád jogtanácsos

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

radineszi@tvn.hu

(radineszi, 2013.06.23 23:48)

Tisztelt Ügyvéd úr!
Évekkel ezelőtt több magánszemélynek kölcsönszerződéssel nagyobb összeget adtam, de az adósok ezt nem fizették vissza. 2 évvel ezelőtt indítottam végrehajtást, de ez nem vezetett eredményre eddig, talán már árverezik a fedezeti lakást. Sajnos megváltoztak a körülményeim, ma már nincs is arra pénzem, hogy hivatalos úton indítsak végrehajtást a többi adós ellen, viszont egy autóvásárlási hitel miatt engem is végrehajtás alá vettek. Azt a tanácsot kaptam, hogy adjam el a követeléseket, ezekből tudnék fizetni. Kerestem is cégeket, de teljesen elbizonytalanodtam, hiszen magam is csalás miatt kerültem ebbe a helyzetbe. Hogyan lehet meggyőződni arról, hogy a követelés vásárlással foglalkozó cégek, kft-k, valóban tisztességesen járnak el, vagy csak kihasználják a megszorult ügyfeleket, esetleg még rosszabb helyzetbe hozzák őket? Válaszát előre is köszönöm: Ildikó

Re: radineszi@tvn.hu

(drhalasz, 2013.06.24 10:06)

Kedves Ildikó!
Tájékoztatom, hogy az ilyen kérdések helye a "Kérdezz-felelek" fórum ahol a teljes bejegyzések alatt már 172 ügyben válaszoltam.
Nem igazán értem a leírása alapján a helyzetét.Amit nem értek: " talán már árverezik a fedezeti lakást"."magam is csalás miatt kerültem ebbe a helyzetbe"
A kérdése azonban világos, arra a válaszom az, hogy a követelésvásárlással hivatalosan foglalkozó cégeknek van PSZÁF engedélyük az Ö felügyeletük alatt dolgoznak. Nyilván csak törvényes eszközökkel hajthatják be a követelést. Ön ha ilyen cégnek adja el a követelést semmilyen hátrány nem érheti.

Drmottz

(drhalasz, 2010.07.25 11:41)

Helyesen értelmezted.
A földhivatal sem fogadja a te ellenjegyzésedet.
Elvileg munkaviszony nélkül nem intézhetsz semmit,gyakorlatilag próbálkozhatsz meghatalmazással.
Az általad látott második megoldás/ügyvéd/,csak úgy jó ha te ügyvédjelöltje vagy ,ha nem vagy jelöltje akkor pedig állandó képviseletre kellene hosszútávon megbízási szerződést kötni. Én ezt a megoldást nem látom jónak.

Budapest XV. kerület

(Drmottz, 2010.07.24 13:37)

Értelmeztem az általad leírtakat közben megnéztem a Pp képviseletre von. rendelkezéseit. Arra következtetésre jutottam amit te is mondtál, hogy tkp. elvégezhetek minden jogi munkát ami a cégnél előfordulhat, a szerződést megírhatom DE nem ellenjegyezhetem (ergo érvénytelen vagy semmis lesz a szerződés...), képviselet csak elsőfokon lehetséges a bíróságokon, azzal a kivétellel hogy a megyei bíróságon(cégbíróságon) még egy tsg-i szerődést sem módosíthatok vmint a jogi szemelyek pereiben a jogi személynek a per minden szakaszában kell jogi képviselő (pedig csak az lehet aki jogi szakvizsgával rendelkezik). És mi a helyzet a földhivataloknál?
Végülis én két megoldást látok az egyik amit Te is mondtál: jogtanácsost alkalmazni részmunkaidőben és az ő szárnyai alatt dolgozni tkp. neki csak egy ellenőrzési, ellenjegyzési, képviseleti feladatköre lenne. Ez lenne a költségkímélőbb megoldás.
A másik pedig ügyvéd alkalmazása eseti vagy rendszeres megbízással...
Hétvége nem nagyon tudok semmit megvitatni a cégvezetőjével hétfőn viszont mindenféleképpen beszélnem kell vele.
Jut eszembe:
Mi a helyzet a közig. hatósági ügyekkel?
Pl.: építési engedélyek, telepengedély stb. egyáltalán mint jogi előadó eljárhatok a cég nevében önállóan (mondjuk megbízással) ha még nem vagyok velük munkaviszonyban?

Drmottz

(drhalasz, 2010.07.24 06:47)

Az életrajzomban írtak régen történtek régi szabályozási környezetben./pl.nem volt ellenjegyzés,nem voltak kikötések a jogi képviseletre/
Ma mint jogi előadó nem ellenjegyezhetsz,nem lehet saját bélyegződ,csak elsőfokú perekben láthatsz el képviseletet/a cégvezetőddel/,stb ,Tehát jogtanácsos nélkül sajnos a munkában sem lehetsz teljes értékű, de fontosabb ennél az számodra, hogy jogtanácsos kell hogy igazolja a gyakorlati időt a szakvizsgához.
Javaslatom az hogy részmunkaidőben vegyen fel a cég jogtanácsost is/pl:heti 1 órában/ketten mindent meg tudtok oldani és neked is lesz mentorod a szakvizsgához.
Röviden ennyi és ha van kérdésed szívesen válaszolok rá.

Budapest XV. kerület

(Drmottz, 2010.07.23 21:28)

Olvastam a hozzászólásaidat a jogi fórumon.Segítséget szeretnék kérni: most kezdem a jogászi pályát, mint jogi előadó( nincs szakvizsgám). Alkalmazna is egy cég. Nekik nincsen jogtanácsosuk, semmilyen jogi végzettségű emberrel nem rendelkeznek. Én lennék az aki a cég jogi dolgait vinné.
Kérdésem: a jogtanácsosi tvr. szerint a jogi előadóra ua. a rendelkezéseket kell alkalmazni mint a jogtanácsosra ezek szerint akkor készíthetek a céggel kapcs.szerződéseket ellenjegyezhetek képviselhetem a céget és a céggel kapcsolatosan minden jogi tevékenységet elláthatok úgy hogy nincs a cégnek jogtanácsosa?
Életrajozodból azt vettem ki hogy ez lehetséges...
Kérlek válaszolj minél hamarabb bizonytalan vagyok...
Köszönöm
Drmottz