Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Berettyóújfalui Állami Gazdaság privatizációja

 

wp_000049.jpg

 

                                     A volt Állami Gazdaság irodája

 

Dr. Halász Árpád: a Berettyóújfalui Állami Gazdaság Privatizációja.

 

A rendszerváltás után az Antall kormány eldöntötte az állami gazdaságok magántulajdonba adását.

Első lépcsőben kijelölte azokat a gazdaságokat, amelyeket meg tart, mert ott tudományos kísérletek folytak, híres faj vagy fontos tenyésztés miatt nem kívánt magántulajdonba adni, ezeket állami monopóliumnak tekintette/kb.40 állami gazdaság/

A többit értékesítésre jelölték ki.

Lényegében a közepesen vagy rosszul működő gazdaságok kerültek kalapács alá az első időszakban.

A kormányzati koncepció az volt, hogy a gazdaságok egyes részeit, vagyonelemeit értékesítik, a befolyó vételárból rendezik a fennálló tartozásait és utána átalakul állami részvénytársasággá, végül a részvények meghirdetés utáni értékesítésével megtörténik a privatizáció.

Kijelöltek kb. 6-8 vagyonértékelő céget, a gazdaságok vagyonának piaci felértékelésére.

 

-2-

 

Ebben az időszakban én a Berettyóújfalui Állami Gazdaság/ a továbbiakban: BÁG/ jogtanácsosa voltam, később az állandó meghatalmazott ügyvédje.

A BÁG igazgatója Széll József volt, akivel együttműködve irányítottuk a privatizációt.

A koncepciónk az volt, hogy a dolgozóink vegyék meg az állami vagyont/ a legtöbb helyen, más állami gazdaságokban a vezérkar volt a vevőjelölt/.

Első lépésként megrendeltük a Sárszentmihályi tanácsadó cég munkáját, akik tanácsot adtak arra vonatkozólag, hogy milyen állami vagyont lehet átadni, eladni, bérbe adni az akkori jogi szabályozás mellett.

Második lépésként létrehoztuk 1991-ben a 3 Kft-t, amely megveszi majd a három kerületet.

Mindhárom Kft megalakításakor a helyszínen kellett meggyőznöm a dolgozók egy részét, hogy lépjenek be a Kft-be, annyival amennyi pénzük van.

Több esetben 10 vagy több fő alkotott egy 100.000 Ft-os üzletrészt, de sikerült minden dolgozót Kft tulajdonossá tenni. Nyilván a tehetősebbek, a vezetők nagyobb üzletrésszel tudtak beszállni. A három Kft törzstőkéje egyenként 2.6-4 millió között mozgott.

Az egységes BÁG, amely 3 kerülettel rendelkezett ezek után a következő tagolást mutatta:

Egy Holdinggá vált a Berettyóújfalui központ vezérkarral és kb. 8-10 dolgozóval és hozzá tartozott a 3 Kft. önálló vagyonával és saját dolgozóival különböző szerződésekkel.

A volt 1. kerületi Balogh tanya az AGRO-COW Kft, a volt 2. kerületi Tetétlen az AGRO-KVALIT Kft, és a volt 3. kerület a Darvasi Csiff major, amely CSIFF-LAND Kft lett.

A BÁG és a Kft-k viszonyát vagyonátadás, bérleti szerződések, átvállalások/lízing/, használatba adás kuszasága jellemezte.

Egyetlen célunk volt, hogy annyi bevétele legyen a Holdingnak, hogy a kötelezettségeit/munkabér, hiteltörlesztés/ teljesíteni tudja.

A földek a gépek az ingatlanok már a Kft-khez kerültek használatra, az egész termelés és eredmény is a Kft-ké volt.

A BÁG mindhárom kerülete önálló gazdálkodásra alkalmas szántóföldterülettel, mezőgazdasági gépekkel, állatállománnyal és épületekkel rendelkezett, minden feltétel adott volt egy mintafarm létrehozására.

-3-

 

Az AGRO-COW Kft 1000-es tehenészettel rendelkezett, az AGRO-KVALIT Kft sertés ágazattal, szárítóval és takarmánykeverővel, a CSIFF-LAND Kft libaágazattal, keltetővel, halgazdálkodással és kis birkaállománnyal rendelkezett.

A BÁG vagyonát a BROSS-HOLDING Kft értékelte fel, ezzel a vagyonnal alakult át a BÁG Berettyó Részvénytársasággá. Az Igazgatóság elnöke Széll úr a Felügyelő Bizottság elnöke én lettem. A vezérkarban kötelező volt egy FM delegáltat és az országgyűlési képviselőt bevenni. Ez a tulajdonos /az állam, akit akkor az AVÜ képviselt/ akarata volt.

Elsőként a 2. és 1.. kerületet hirdettük meg eladásra.

A 2. kerület árajánlatát elfogadtuk, mert elérte a felértékelt vagyon 30%-át, és felterjesztettük az AVÜ-nek jóváhagyásra, az 1. kerületet nem fogadtuk el mert nem érte el a megajánlott vételár a vagyon 30 %.-át.

Újabb hirdetést írtunk ki, az 1 kerületi vagyonra, amikor már a megajánlott vételárat elfogadtuk és jóváhagyásra ezt is elküldtük az AVÜ-nek.

A vételárakból rendezte az Rt a fennálló hiteleket, lízingtartozásokat.

 

Mennyiért is vette meg a vagyont a két Kft?

 

A földeknek nem volt vagyoni értéke, de egyébként nem is képezték adásvétel tárgyát.

A földek nagy része kárpótlási alapba került és onnan lehetett megvenni kárpótlási jeggyel rendelkező magánszemélyeknek. A minimális vételár 500 Ft/Ak.

A Kft-k segítették a dolgozóikat a földvásárlásban.

Egy kisebb részét, amelyet az állattartáshoz feltétlen szükségesnek ítéltek, meghagyták állami tulajdonba egy – egy kerületben ez kb. 1000-1600 ha körül mozgott.

Ezen földterületeket az adásvételi szerződésen kívül az állam 20 éves bérleti szerződéssel adott át a vevő Kft-knek.

Az AGRO-KVALIT Kft kb.30 milliót az AGRO-COW Kft kb.35 milliót fizetett vételárként, amelyhez a hitel megadását is segítettük.

Végül a Berettyó Rt részvényeit vette meg a CSIFF-LAND Kft, amelyet már nem igazán mi irányítottunk, hiszen az AVÜ egyenesben adta el, a vételár az államé lett.

Az Rt.-ben már csak a 3. kerület vagyona volt és a két kerületből ott maradt követelések, /vagyonjegyek/ tartozások, az eladások utáni rendezetlen tételek.

 

-4-

 

Az ő esetükben a vételár a legmagasabb volt kb.40 millió, amelynek a hitelből való megfizetését azért segítettük. A Rt aztán később beolvadt a CSIFF-LAND Kft-be.

 

A három Kft ügyvezetői természetesen a BÁG kerületvezetői lettek:

1. kerület: Fábián László

2. kerület: Tajdi József

3. kerület: Máté József

A privatizáció lezajlott, akaratunk érvényesült, a dolgozóink kezébe került az állami vagyon relatíve olcsó pénzért.

A kiválasztódás törvénye elől senki nem menekülhet, így a tagok nagy része eladta az üzletrészét. Megvásárolták a pénzesebb ügyesebb tagok.

Később mi lett a nagy vagyonból azt már több tényező befolyásolta: az ügyvezetők ügyessége, rátermettsége, szakértelme stb.

Az AGRO-KVALIT Kft közel 20 évi tengődés után felszámolásra került, az AGRO-COW Kft-ből jól él még néhány család, de állapota elhanyagolt, egyedül a CSIFF-LAND Kft váltotta be a minta farm szerepét.

A jövő mindig a tulajdonosok kezében van.

Széll úr kiprivatizálta maga alól a vagyont, bár próbálkozott mindhárom kerületben egy kis üzletrész megszerzésével, de sikertelenül.

Szereztem kettőnknek egy 2. kerületet Szeghalomban, így ő is tovább élhette a privatizáció után is a mezőgazdasági gazdálkodást, de ez már egy újabb fejezet.

Saját véleményem szerint mindhárom Kft szinte erőfeszítés nélkül jutott hozzá egy nagy állami vagyonhoz, ami egyébként nem baj: jókor voltak jó helyen és jó kezek irányították a folyamatokat. A baj ott kezdődik, ha nem becsüljük meg a vagyont, és ha elfeledjük a megszerzés körülményeit.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.